Ösztön, és akarat....

Tudod, vannak olyan pillanatok, amikor az ösztön fölülmúlja az akaratot. Persze, most rögtön jön a perverz oldala, hogy naná a vágyak mindig eluralkodnak rajtunk, de nem, ez most más.
Vannak pillanatok, amikor egyszerűen képtelen vagy  irányítani a tetteid, mert hatalmába kerítenek különleges vágyak. És pont. Őrjítően jó érzés, bármennyire is tagadnád. És ezzel nincs is semmi baj. Ez természetes.
És vannak olyan pillanatok, néha- néha, amikor az eszed pont a legrosszabb pillanatban próbál okosan cselekedni. Próbálod elnyomni a " bölcs tanácsait ", de már erre is képtelen vagy. Hagyod, hogy újra csak a félelem járja át a tested, és azt tedd, amit mindig is.....menekülj.
Na már most, vannak olyan estek, amikor jó, ha az ész az úr, de kedves barátom, nem lenne jobb, ha egyszer magadra hallgatnál, és nem bánnád meg azt, amit nem tettél meg? Nem kattogna azon a kicsike kis buksid, hogy " mi lett volna, ha...", hanem egyszerűen élveznéd a pillanat varázsát.
Tudom, hogy nem kell magyaráznom neked ezeket a dolgokat, mert te is pontosan tisztában vagy a fennálló helyzettel. Édesem, ha csokitortára vágysz, akkor egyszerűen habzsold, és ne aggódj már azon, hogy ízlik e majd. :D