Talán, eljött az idő, hogy felnőjek. Bár még lelkem kamasz akar lenni örökre, az eszem mást súg. Muszáj. Ez már nem élet. Már nem.
A harc, melyet önmagammal vívok, kezd rossz irányba haladni. Az elfojtott érzések, és minden más is visszarúg. A padlón fekszem, és úgy próbálok védekezni. De nem bírom sokáig.
Hiányzik a régi életem. Nagyon is. A pörgés, és a sok nevetés, a gondtalan élet......
Talán kezdek kiégni. Kell egy kis idő..magamra. Nem tehetem tönkre magam ilyen fiatalon. S talán szükségem lenne valakire...akihez néha odabújhatok, aki megölel, és aki egyáltalán ott van az életemben. De még nem lehet. Még nem.
Nos, próbálom túlélni a következő napokat, heteket, s talán hónapokat. Remélem kisüt a nap lelkem tengerén,és újra szárnyalhatok majd. Addig is kitartás magamnak.....:)
A harc, melyet önmagammal vívok, kezd rossz irányba haladni. Az elfojtott érzések, és minden más is visszarúg. A padlón fekszem, és úgy próbálok védekezni. De nem bírom sokáig.
Hiányzik a régi életem. Nagyon is. A pörgés, és a sok nevetés, a gondtalan élet......
Talán kezdek kiégni. Kell egy kis idő..magamra. Nem tehetem tönkre magam ilyen fiatalon. S talán szükségem lenne valakire...akihez néha odabújhatok, aki megölel, és aki egyáltalán ott van az életemben. De még nem lehet. Még nem.
Nos, próbálom túlélni a következő napokat, heteket, s talán hónapokat. Remélem kisüt a nap lelkem tengerén,és újra szárnyalhatok majd. Addig is kitartás magamnak.....:)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése