Tanácstalanul

Érezted már úgy, hogy képtelen vagy bármilyen ötletet is kitalálni, néhány számodra idegen helyzetben? Fura érzés, mi? Most eljött az én időm is :)
Fogalmam sincs, hogyan tovább. Én tényleg nem akarok menekülni, eszem ágában sincs. De, mert igenis mindig van de, most a szívem akar elbujdosni a világ elől. Na ez az a pillanat, amit sosem hittem, hogy egyszer eljön.
Nem akarok megint csalódni, nem akarok újra fájdalmat, és keserűséget érezni. Nem akarok egyszerűen a régi lenni. Az, aki összetörve kuporgott egy sarokban, és a szeme sarkából leste a beszűrődő fénycsóva néhány szikráját, és magába szippantotta azt. Az, aki kétségbeesetten kereste a boldogságot, ám még több fájdalmat talált csak helyette.
De érzem legbelül, hogy ideje tovább állnom. Azt hiszem nem bírom ezt a nyomást. Még a legerősebbek is elbuknak, nem de bár?
Kicsit fájó szívvel, de ideje indulnom. Ez a játék véget ért, mielőtt elkezdődött volna. Van ilyen, én tényleg megértem....
Köszönöm kedves sors, hogy már megint szívatsz. De tényleg!!!!!! De nekem többé nem kell a segítő kezed! Eltaszítalak magamtól örökre, és hiába is próbálkozol beleavatkozni az életembe, többet nem engedem!