Ugrás a fő tartalomra

Pillangóhatás

Kicsit összezavarodtam. Egyszer azt hallom, hogy " Tedd meg ma! " , máskor meg " Élj megfontoltan, gondolj a jövödre! " Na de kérem, mi történik itt? Most akkor legyek bátor kis oroszlán, vagy mégse?

Azt mondják, az idő mindent megold. Begyógyítja a sebeket, miközben csúnya hegeket hagy maga után. Idő kell a változáshoz is, és hogy nagy dolgokat vigyünk véghez. De vannak időszakok, amikor az idő ellenségünkké válik. Halogatunk, hiszen nem sietünk, aztán azt vesszük észre, hogy elszaladt mellettünk az élet. Elvesztettük az esélyünket a boldogságra, csak mert vártunk a tökéletes pillanatra. Miért nem cselekedtünk azonnal?

Elhanyagoltam azt a személyt, akinek a legfontosabbnak kellett volna lennie az életemben. Nem törődtem önmagammal, s csendben gyilkoltam a pillangómat. Bezártam egy ketrecbe, s eszembe sem jutott kiengedni. Valahol mindannyian gyilkosok vagyunk. Elhisszük, hogy boldogok vagyunk mi a kis életünkkel, az álmainkat már rég elástuk, s álarcot hordva mutatjuk másoknak, mennyire tökéletlen életet is élünk.
A pillangóm makacsabb és erősebb, mint gondoltam. Nem adta fel, ficánkolt, s lassan kiszabadult börtönéből. Ordítozott velem, amiért nem figyeltem rá, és könyörgött, hogy ne kínozzam tovább.

Hogyan is vágyhatunk fel a csúcsra, ha még a saját kis kertecskénkre sem vigyázunk? Hogyan is várhatjuk el, hogy mások meglássák énünk rejtett szépségeit, ha mi sem látjuk őket?

A változásokhoz nem idő kell, hanem hogy tisztán lásd önmagadat. Lecserélheted a ruhatáradat, rohanhatsz a fodrászhoz, álmosollyal és tonnányi sminkkel megtévesztheted az embereket, de önmagadat nem. Érzed majd ott legbelül, hogy valami mégsem jó. Amíg nem hiszed el, hogy igenis képes vagy bármire , hogy mennyire bájos és gyünyörű vagy, addig nem is fogodd annak érezni magad. Nincs szükséged senki másra, csak a pillangódra, Kedves Barátom!

Néhány nap szabadságot vettem ki az életemből, s ápolgattam a pillangóm.  Még nem szárnyal, de sokkal boldogabb, mint a rabsága idején. Ráébresztett, hogy több időt kell szánnunk egymásra, s tudod mit, az idő mostantól nem lesz akadály.

Vigyázz a pillangódra, ne engedd elveszni. Öntözgesd kicsi kertecskédet, és meglátod, hamar te is érzed majd a nyarat.



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

"Légy bátor mint az oroszlán, de jámbor mint a duká!"

Nos, kedves barátom, tapsot neked. Nagy voltál! De tényleg. Ritka pillanatok egyike, amikor kifordulsz önmagadból, és őrjöngeni kezdesz. Csak néztelek tátott szájjal, és tényleg csodálkoztam rajtad. Fura. Te mindig kordában tartod az érzéseidet, és a düh nem szokta megnyerni a lényeddel folytatott harcot. De most nálad is betelt az a bizonyos pohár. És megértelek. Napokon át tűrted az emberek szemétségét, de te is érző lény vagy, és van az a pont, amikor már neked is sok. Sok volt az elfojtott feszültség, és ezt te is nagyon jól tudod. Remélem nem bánkódsz miatta. Szerintem jól tetted. Noha a feszültséglevezetésre fura egy megoldást találtál, ideje volt. Nagyon is. Tudom, hogy te nem vagy egy agresszióra hajlamos személy, és mélyen megveted azokat a dolgokat is, melyekkel másoknak bosszúságot okozol, most mégis megtetted. Nem lehetsz mindig kedves, és aranyos. Néha bizony az asztalra kell csapnod, ahogyan most is. Lehet, hogy szereztél magadnak egy ellenséget, de kiálltál magadért,...

Lélekdonor

A szerelem az egyetlen lélekdonor...énekli az egyik kedvenc előadóm. De vajon tényleg? Akkor miért okoz mindenki számára annyi sok szenvedést? Miért csak a fájdalom járja át a testünk? Az első szerelem csodája, meg szerelem első látásra, és igaz szerelem....tényleg léteznek ezek a dolgok, vagy csak hitegetjük magunkat? Ez csak egy újabb nyúlvány lenne, amibe kapaszkodhatunk? Őszintén, hányszor éreztük már azt, hogy megtaláltuk az igazit, aztán jól pofára estünk, és ott maradtunk összetörve? Hányszor mondta azt valaki nekünk, hogy szeret, aztán rá kellett döbbennünk, hogy egyáltalán nem őszinte? Csak ábrándozunk a szőke hercegről, aki fehér lovon értünk jön, és boldogan élünk majd...Mert ők NEM LÉTEZNEK! És ha mégis megtaláljuk őt, akire hacsak gondolunk azonnal gyorsabban ver a szívünk....ha a hangját halljuk, ott és azonnal elolvadunk...ha ránk mosolyog levegőt is alig kapunk..és azok a fránya pillangók mégiscsak röpködnek a gyomrunkban....és nem tudunk másra gondolni csak rá! Ez m...

....

Számolom a napokat, és őrülten várom a pillanatot, a pillanatot, amikor végre új fejezet nyílik az életemben. Akarom! Mindennél jobban. Harcolok a saját álmaimért, az életért, amit élni akarok......