Ugrás a fő tartalomra

Maradj erős

Mindenki azt várja a környezetemben, mikor omlok össze. Mikor mondom azt, hogy nem bírom tovább, és kuporgok sírva a szobámban. Stay stong. Ennyi az egész. Nem érzem azt, hogy összeomlott volna a világom, sőt, azt érzem most kezdek igazán élni.




Az emberek furcsán néznek rám, hiszen nem ismerik az energiavámpír énem. Nem ismerik az őrült, vad és mosolygós lányt, aki igazán vagyok.
Persze én is meglepődtem a reakciómon, de tudod Kedves Barátom, nem ér annyit az egész, hogy szenvedjek miatta. Persze hogy fáj még, hiszen friss még az egész, de inkább a jövőbe tekintek, és próbálom lezárni a múltam.


Kedves Barátom, tényleg jól vagyok. Talán azért, mert nem keresem a miérteket. Nem akarok válaszokat kapni, s nem kattog az agyam azon, hogy mi lett volna? Mindennek megvan a maga oka, s egyszerűen csak sodródom az árral. Már nem kapaszkodok kétségbeesetten a csónakomba....megpróbálok úszni....egyedül.
Azt hiszem munkamániás énem visszatért, és a legjobb terápia számomra a munkám. Pár napja még azon aggódtam, hogy hogyan fogok dolgozni egy hatalmas mosollyal az arcomon, miközben a szívem darabokban hever. Furcsa, de nem kell erőltetnem az egészet, hiszen szeretem a munkám, és ha valamit szívből csinálsz,  abból csak jó dolog sülhet ki. Nem érzem magam egyedül, hiszen úgy dolgozunk együtt, mint egy nagy boldog család. Érzem a támogatást, azt, hogy mellettem állnak, és ez sokat segít. Azt hiszem a munkahelyem egy hatalmas plusz az életemben. Épelméjű ember nem tudna itt dolgozni, kivétel nélkül mindenki őrült, és imádom az egészet.

Lassan, de biztosan haladok előre. A vihar után csak a káosz maradt, és én. Újra kell építenem a váramat, ami nem kevés munka lesz, de a kihívást elfogadom.

Stay stong. 2 éve varrattam magamra, amikor azt hittem nem leszek képes továbbmenni az utamon. De kitartottam, és most is képes leszek rá. Erős vagyok, és tudod Kedves Barátom egy KKR sosem adja fel. :)





Ő. Hatalmasat csalódtam benne. Azt hittem mindig el fog kapni, ha éppen elesnék, de azt sosem gondoltam, hogy pont Ő fog a mélybe taszítani. Azt hittem Ő a másik felem, de van az úgy, hogy két ember nem ugyanazon a húron pendül. Azt hittem nélküle nem vagyok biztonságban, hiszen ha megbotlok, csak rá számíthatok. De elfelejtettem, hogy tudok repülni. Egyedül. Bár még be kell járatnom a szárnyaimat, tudom, hogy képes vagyok szembeszállni ezzel a hatalmas világgal.

Egy valamit megtanultam Kedves Barátom. Az életben csakis magadra számíthatsz. Bárki bármit mondhat, ez a te játszmád, s csak rajtad áll, hogyan játszod a játékot......

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

"Légy bátor mint az oroszlán, de jámbor mint a duká!"

Nos, kedves barátom, tapsot neked. Nagy voltál! De tényleg. Ritka pillanatok egyike, amikor kifordulsz önmagadból, és őrjöngeni kezdesz. Csak néztelek tátott szájjal, és tényleg csodálkoztam rajtad. Fura. Te mindig kordában tartod az érzéseidet, és a düh nem szokta megnyerni a lényeddel folytatott harcot. De most nálad is betelt az a bizonyos pohár. És megértelek. Napokon át tűrted az emberek szemétségét, de te is érző lény vagy, és van az a pont, amikor már neked is sok. Sok volt az elfojtott feszültség, és ezt te is nagyon jól tudod. Remélem nem bánkódsz miatta. Szerintem jól tetted. Noha a feszültséglevezetésre fura egy megoldást találtál, ideje volt. Nagyon is. Tudom, hogy te nem vagy egy agresszióra hajlamos személy, és mélyen megveted azokat a dolgokat is, melyekkel másoknak bosszúságot okozol, most mégis megtetted. Nem lehetsz mindig kedves, és aranyos. Néha bizony az asztalra kell csapnod, ahogyan most is. Lehet, hogy szereztél magadnak egy ellenséget, de kiálltál magadért,...

Lélekdonor

A szerelem az egyetlen lélekdonor...énekli az egyik kedvenc előadóm. De vajon tényleg? Akkor miért okoz mindenki számára annyi sok szenvedést? Miért csak a fájdalom járja át a testünk? Az első szerelem csodája, meg szerelem első látásra, és igaz szerelem....tényleg léteznek ezek a dolgok, vagy csak hitegetjük magunkat? Ez csak egy újabb nyúlvány lenne, amibe kapaszkodhatunk? Őszintén, hányszor éreztük már azt, hogy megtaláltuk az igazit, aztán jól pofára estünk, és ott maradtunk összetörve? Hányszor mondta azt valaki nekünk, hogy szeret, aztán rá kellett döbbennünk, hogy egyáltalán nem őszinte? Csak ábrándozunk a szőke hercegről, aki fehér lovon értünk jön, és boldogan élünk majd...Mert ők NEM LÉTEZNEK! És ha mégis megtaláljuk őt, akire hacsak gondolunk azonnal gyorsabban ver a szívünk....ha a hangját halljuk, ott és azonnal elolvadunk...ha ránk mosolyog levegőt is alig kapunk..és azok a fránya pillangók mégiscsak röpködnek a gyomrunkban....és nem tudunk másra gondolni csak rá! Ez m...

....

Számolom a napokat, és őrülten várom a pillanatot, a pillanatot, amikor végre új fejezet nyílik az életemben. Akarom! Mindennél jobban. Harcolok a saját álmaimért, az életért, amit élni akarok......