Néha csak ülök a kedvenc kávézómban a " Nagyváros" közepén, és arra gondolok, engem is beszippantott London. Én is a metróhoz rohanó emberek milliójához tartozom, aki már nem tudja értékelni, milyen egy csodálatos város is. Hatalmas szerelem volt ez a részemről az első pillanattól kezdve, de valami megváltozott az elmúlt időszakban. Lassan 2 éve tart ez London, és köztem. A kapcsolatunk sohasem volt könnyű, de minden erőnkkel küzdöttünk. Az elején izgalmas volt, élveztem minden egyes percet. Aztán egyre jobban megismertük egymást, és kezdtem rájönni nem is olyan érdekes. Egyre többször okozott fájdalmat, csalódtam benne, s néha napján teljesen kiábrándultam belőle. Aztán visszacsalogatott, és minden ment tovább....ugyanúgy.
Bonyolult kapcsolat a miénk. Néha bánom, hogy engedtem a csábításnak, aztán rájövök, már nem tudnék nélküle élni. Rengeteget változtam az elmúlt években, és nem bánom. Olyan dolgokat is megtettem, amiről azt hittem, sohasem leszek képes. Hátrahagytam miatta a szenvedő és félős kislány szerepét, és felnőttem mellette.
London és Én. Azt hiszem, ez egy örökké tartó szerelem lesz. Úgy érzem sohasem fogok unatkozni mellette, hiszen még most is tud meglepetést okozni. Hatalmas titkokat rejteget, és én kész vagyok felfedező útra indulni.
Tudod Kedves Barátom, azt hiszem önzőek vagyunk. Kivétel nélkül mindannyian. Csakis magunkra gondolunk, és megyünk a saját fejünk után. Nem hallgatunk másra, aztán meg sírunk, ha valami éppen az elképzeléseink történik. Sajnos az életünk nem egy tündérmese, és már én sem élek álomvilágban. De tudnunk kell meglátni az apró csodákat az életünkben, kiélvezni a pillanatokat, amikor egy csipetnyi varázslat kúszik be a szürke hétköznapokba. Mondd, másképpen hogyan tudnánk túlélni a rosszabb napokat?
Én voltam, vagyok, és leszek a" mosolygós lány ". A lány, aki mosolyt csal a te arcodra is, bármennyire is összetörve érzi magát. Tudod miért? Bár nehéz időszakon megyek keresztül, tudom, hogy ez nem a világ vége. Nem akarom elveszíteni a csodákat az életemből, csak mert éppen darabokra törték a szívem. Tudom, hogy új dolgok várnak rám, London mindig itt lesz nekem, így kár szomorkodni.
Ha találkozol velem az utcán, mosolyogj vissza rám, sőt mindenki másra is, mert nem tudhatod éppen ki szeret bele a mosolyodba. :)
Bonyolult kapcsolat a miénk. Néha bánom, hogy engedtem a csábításnak, aztán rájövök, már nem tudnék nélküle élni. Rengeteget változtam az elmúlt években, és nem bánom. Olyan dolgokat is megtettem, amiről azt hittem, sohasem leszek képes. Hátrahagytam miatta a szenvedő és félős kislány szerepét, és felnőttem mellette.
London és Én. Azt hiszem, ez egy örökké tartó szerelem lesz. Úgy érzem sohasem fogok unatkozni mellette, hiszen még most is tud meglepetést okozni. Hatalmas titkokat rejteget, és én kész vagyok felfedező útra indulni.
Tudod Kedves Barátom, azt hiszem önzőek vagyunk. Kivétel nélkül mindannyian. Csakis magunkra gondolunk, és megyünk a saját fejünk után. Nem hallgatunk másra, aztán meg sírunk, ha valami éppen az elképzeléseink történik. Sajnos az életünk nem egy tündérmese, és már én sem élek álomvilágban. De tudnunk kell meglátni az apró csodákat az életünkben, kiélvezni a pillanatokat, amikor egy csipetnyi varázslat kúszik be a szürke hétköznapokba. Mondd, másképpen hogyan tudnánk túlélni a rosszabb napokat?
Én voltam, vagyok, és leszek a" mosolygós lány ". A lány, aki mosolyt csal a te arcodra is, bármennyire is összetörve érzi magát. Tudod miért? Bár nehéz időszakon megyek keresztül, tudom, hogy ez nem a világ vége. Nem akarom elveszíteni a csodákat az életemből, csak mert éppen darabokra törték a szívem. Tudom, hogy új dolgok várnak rám, London mindig itt lesz nekem, így kár szomorkodni.
Ha találkozol velem az utcán, mosolyogj vissza rám, sőt mindenki másra is, mert nem tudhatod éppen ki szeret bele a mosolyodba. :)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése