Ugrás a fő tartalomra

szabadlábon.

csirkeszárny.napfelkelte.vörös karmok.csak lazán.

Vadóc énem a felhők között jár, miközben felelősségteljes énem elismerően bólogat. Oh, mondd ez tényleg megtörténik?

Tudod ez olyan érzés, mint amikor egy hosszú hét után csak elterülsz egy gőzőlgő kádban, kezedben a behűtött pezsgő, körülötted gyertyák világítják be a szobát, s te nem vágysz másra, csakhogy a pillanat ne múljon el.

A független , erős nő képe lassan halványodik és a drámakirálynő is szabadságra ment. Azt hiszem lassan kezdek lenyugodni. Valami van a levegőben....😃

Folyamatosan keresed az utatad,  s azt a személyt, aki lenni akarsz. Talán ha elhagyjuk a görcsösséget az életünkből, megláthatjuk a pislákoló fényt, mely a céljainkhoz szolgál irányjelzőként. A csodák akkor kusznak be az életünkbe, amikor nem is számítunk rá. Nem szólnak előre, csak lassan megváltoztatják a szürke hétköznapokat. Nincs érteleme a miérteket keresni, egyszerűen csak leülni szépen a csinos kis fenekedre, és hagyni, hogy megtörténjen. Néha apróságok is mosolyt varázsolhatnak az arcodra, mint végre élvezni a kávédat rohanás nélkül, csendben reggelizni  az ébredező várost figyelve, sétálni a tengerparton, megtalálni a kedvenc fagyidat, a világ legaranyosabb kutyusával játszani, vagy éppen egy rosszcsont macskával kergetőzni. 😍


Hihetetlen érzés, amikor azt csinálhatod, amit tényleg szeretnél. Amikor az akadályokat sorra gyűröd le, és egyre közelebb kerülsz az álmaidhoz. Már nem félsz a sárkánytól, és megértetted, hogy ebben a végtelen játszmában, vesztesek soha sincsenek, csak győztesek. Mert ha legalább megpróbálod, onnantól a győzelem, már a tiéd. 😊 S bár néha nehéz nem túlkomplikálni a dolgokat, nem félni az újtól és erős kis mókusként menni tovább, de hidd el Kedves Barátom, megéri!










Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

"Légy bátor mint az oroszlán, de jámbor mint a duká!"

Nos, kedves barátom, tapsot neked. Nagy voltál! De tényleg. Ritka pillanatok egyike, amikor kifordulsz önmagadból, és őrjöngeni kezdesz. Csak néztelek tátott szájjal, és tényleg csodálkoztam rajtad. Fura. Te mindig kordában tartod az érzéseidet, és a düh nem szokta megnyerni a lényeddel folytatott harcot. De most nálad is betelt az a bizonyos pohár. És megértelek. Napokon át tűrted az emberek szemétségét, de te is érző lény vagy, és van az a pont, amikor már neked is sok. Sok volt az elfojtott feszültség, és ezt te is nagyon jól tudod. Remélem nem bánkódsz miatta. Szerintem jól tetted. Noha a feszültséglevezetésre fura egy megoldást találtál, ideje volt. Nagyon is. Tudom, hogy te nem vagy egy agresszióra hajlamos személy, és mélyen megveted azokat a dolgokat is, melyekkel másoknak bosszúságot okozol, most mégis megtetted. Nem lehetsz mindig kedves, és aranyos. Néha bizony az asztalra kell csapnod, ahogyan most is. Lehet, hogy szereztél magadnak egy ellenséget, de kiálltál magadért,...

Lélekdonor

A szerelem az egyetlen lélekdonor...énekli az egyik kedvenc előadóm. De vajon tényleg? Akkor miért okoz mindenki számára annyi sok szenvedést? Miért csak a fájdalom járja át a testünk? Az első szerelem csodája, meg szerelem első látásra, és igaz szerelem....tényleg léteznek ezek a dolgok, vagy csak hitegetjük magunkat? Ez csak egy újabb nyúlvány lenne, amibe kapaszkodhatunk? Őszintén, hányszor éreztük már azt, hogy megtaláltuk az igazit, aztán jól pofára estünk, és ott maradtunk összetörve? Hányszor mondta azt valaki nekünk, hogy szeret, aztán rá kellett döbbennünk, hogy egyáltalán nem őszinte? Csak ábrándozunk a szőke hercegről, aki fehér lovon értünk jön, és boldogan élünk majd...Mert ők NEM LÉTEZNEK! És ha mégis megtaláljuk őt, akire hacsak gondolunk azonnal gyorsabban ver a szívünk....ha a hangját halljuk, ott és azonnal elolvadunk...ha ránk mosolyog levegőt is alig kapunk..és azok a fránya pillangók mégiscsak röpködnek a gyomrunkban....és nem tudunk másra gondolni csak rá! Ez m...

....

Számolom a napokat, és őrülten várom a pillanatot, a pillanatot, amikor végre új fejezet nyílik az életemben. Akarom! Mindennél jobban. Harcolok a saját álmaimért, az életért, amit élni akarok......