Érezted már úgy, hogy legszívesebben csak mindent magad mögött hagynál, annyira nyomasztó az életed. De mélyen, igen, ott legbelül érzed, hogy valami nagyon jó közeledik. Nevezhetjük megérzésnek, vagy csak a tavaszi szellő hozza magával a változás illatát...már nincs messze, ezt biztosan tudom.
Munkamániás énem nem tudja magát féken tartani, s bár néha legszívesebben ki sem kelnék a biztonságot nyújtó ágyikómból, mégis megteszem. Koffeinfüggőségem a csúcsra ért, s képtelen vagyok változtatni ezen. Vadóc énem folyamatos harcban áll a józan eszemmel, s nem bír megülni csinos kis fenekén. Oh igen, a barackszezon elkezdődött.
Na de komolyodjunk!
Nem hittél nekem, amikor azt mondtam változtatni akarok. Én sem hittem. Ilyenek vagyunk mi. Tervezgetünk, hihetetlenül lelkesek vagyunk, de amikor az akcióra kerül a sor, meghátrálunk.
Azonban néha megtörténik, hogy megembereled magad, s próbálsz bátor maradni.
Azt mondják, minden csoda 3 napig tart. Az én esetemben 3 hónapig. Hihetetlenül motivált kis banánként törtem előre, s kitartásom nem ismert határokat. Csak önmagamat. Új hely, új szokások, és jöttél te is. Úgy éreztem, ennél jobb már nem is lehet. De a csodák sem tartanak örökké. Ahogy jöttél, úgy sétáltál ki az életemből, s én mosolyogva integettem.
A sors néha igenis vicces tud lenni. Visszatértem oda, ahonnan menekültem. Néha bizony jobb nem eldobni a kulcsokat, mert nem tudhatod mikor akarod kinyitni újra azt a bizonyos ajtót Barátom.
Fasírtra vágytam, fasírtot kaptam. És pont. Egzotikus fűszereket használtam, a régit már untam. De legalább használtam a konyhát. Azt mondják, ne melegítsd fel a káposztát, mert az íze nem lesz ugyanaz. Nem is szeretem annyira . De mi a helyzet akkor, ha ugyanolyan az íze? Azt hiszem, pontosan ez a probléma. Semmi sem változott. Hiába próbálod még több szósszal, és cukormázzal, a lényegen nem változtat.
KKR énem újra teret nyert, s virgoncabb, mint valaha. Érzem, ahogyan tavaszodik. Te is?
Munkamániás énem nem tudja magát féken tartani, s bár néha legszívesebben ki sem kelnék a biztonságot nyújtó ágyikómból, mégis megteszem. Koffeinfüggőségem a csúcsra ért, s képtelen vagyok változtatni ezen. Vadóc énem folyamatos harcban áll a józan eszemmel, s nem bír megülni csinos kis fenekén. Oh igen, a barackszezon elkezdődött.
Na de komolyodjunk!
Nem hittél nekem, amikor azt mondtam változtatni akarok. Én sem hittem. Ilyenek vagyunk mi. Tervezgetünk, hihetetlenül lelkesek vagyunk, de amikor az akcióra kerül a sor, meghátrálunk.
Azonban néha megtörténik, hogy megembereled magad, s próbálsz bátor maradni.
Azt mondják, minden csoda 3 napig tart. Az én esetemben 3 hónapig. Hihetetlenül motivált kis banánként törtem előre, s kitartásom nem ismert határokat. Csak önmagamat. Új hely, új szokások, és jöttél te is. Úgy éreztem, ennél jobb már nem is lehet. De a csodák sem tartanak örökké. Ahogy jöttél, úgy sétáltál ki az életemből, s én mosolyogva integettem.
A sors néha igenis vicces tud lenni. Visszatértem oda, ahonnan menekültem. Néha bizony jobb nem eldobni a kulcsokat, mert nem tudhatod mikor akarod kinyitni újra azt a bizonyos ajtót Barátom.
Nem tudtam, mibe is vágtam a fejszémet, hiszen kihívások lavináját indítottam el. Tudod, mennyire rossz vagyok döntéshozatalban. Emlékezz csak az elmúlt 6 évre. De közben valami megváltozott: Én. Már nem akarok kedves kis banán lenni. Mert a banánok unalmasak. Szőlő akarok lenni. Szőlő.
Fasírtra vágytam, fasírtot kaptam. És pont. Egzotikus fűszereket használtam, a régit már untam. De legalább használtam a konyhát. Azt mondják, ne melegítsd fel a káposztát, mert az íze nem lesz ugyanaz. Nem is szeretem annyira . De mi a helyzet akkor, ha ugyanolyan az íze? Azt hiszem, pontosan ez a probléma. Semmi sem változott. Hiába próbálod még több szósszal, és cukormázzal, a lényegen nem változtat.
KKR énem újra teret nyert, s virgoncabb, mint valaha. Érzem, ahogyan tavaszodik. Te is?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése