Ugrás a fő tartalomra

.valamiért.

Stay strong. Ez a mottóm. Erősnek maradni akkor is, amikor legszívesebben feladnád, bevackolnád magad a biztonságot nyújtó ágyikódba, és közben kakaót szürcsölgetnél. Maradj erős. Annyira lejárt lemeznek tűnik, de számomra különleges. Annyira, hogy magamra is varrattam a nyugalom szigetén. Itt is van. :)




Annyira hasonlít ez az időszak a tavalyi évhez. 1 éve is hasonló dolgokon mentem keresztül. A múlt megismétli önmagát...kicsit ílyesztő, mégis varázslatos is egyben. Miért van ez?
Szívtörés, munkamánia, változás, minden ami kell. Mégis másként élem meg a dolgokat. Szívember lettem. Hallgatok a megérzéseimre, és csakis a szívem után megyek. :) 
Hihetetlen mennyiségű energia szabadult fel bennem, és én egész nap csak pörögnék, és pörögnék. És igen, az emberek észre veszik a változásom. Először a külsőm veszik észre. Igen, lecseréltem a piros tincseket, a lila a nyertes, és fufrum is van. Aztán egy újabb tetoválás, és azt hiszem lazább vagyok. Persze megint egy újabb szerelemnek könyvelik el, pedig az igazság közelében sem járnak....Mindenkinek elmondom, hogy végre megtaláltam az egyensúlyt magamban. Hogy boldog vagyok, és elégedett az életemmel. És ez így is van. Nem teljes az életem, mert az a különös hiányérzet még mindig bennem van. És egyre csak növekszik..Hiányzik a város, mely  sok mindenre megtanított. Hiányzik a sok rózsa, az emberek, minden. És hiányzik ő is.... a sorsnak köszönhetően hosszú idő után újra láttam. Fura érzés volt, az biztos. De nem fogok összeomlani. Erős maradok. Elengedtem, és ez így van jól.

Imádom ezt a szabadság érzetet, ami felszabadult bennem. Mosolygok, ha jól esik ugrálok, és igen, őrült vagyok. :)


Valamit, valamiért. Azért, hogy az álmaimat kövessem, és ne húzzon vissza senki ezen a hosszú úton, egyedül kell végig haladnom. Néha magányosan ébredek, de a kemény harc mindig áldozatokkal jár.
Maradj erős, légy bátor, tarts ki a végsőkig, és eléred az álmaidat. Azt hiszem, ennyi a dolog titka.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

"Légy bátor mint az oroszlán, de jámbor mint a duká!"

Nos, kedves barátom, tapsot neked. Nagy voltál! De tényleg. Ritka pillanatok egyike, amikor kifordulsz önmagadból, és őrjöngeni kezdesz. Csak néztelek tátott szájjal, és tényleg csodálkoztam rajtad. Fura. Te mindig kordában tartod az érzéseidet, és a düh nem szokta megnyerni a lényeddel folytatott harcot. De most nálad is betelt az a bizonyos pohár. És megértelek. Napokon át tűrted az emberek szemétségét, de te is érző lény vagy, és van az a pont, amikor már neked is sok. Sok volt az elfojtott feszültség, és ezt te is nagyon jól tudod. Remélem nem bánkódsz miatta. Szerintem jól tetted. Noha a feszültséglevezetésre fura egy megoldást találtál, ideje volt. Nagyon is. Tudom, hogy te nem vagy egy agresszióra hajlamos személy, és mélyen megveted azokat a dolgokat is, melyekkel másoknak bosszúságot okozol, most mégis megtetted. Nem lehetsz mindig kedves, és aranyos. Néha bizony az asztalra kell csapnod, ahogyan most is. Lehet, hogy szereztél magadnak egy ellenséget, de kiálltál magadért,...

Lélekdonor

A szerelem az egyetlen lélekdonor...énekli az egyik kedvenc előadóm. De vajon tényleg? Akkor miért okoz mindenki számára annyi sok szenvedést? Miért csak a fájdalom járja át a testünk? Az első szerelem csodája, meg szerelem első látásra, és igaz szerelem....tényleg léteznek ezek a dolgok, vagy csak hitegetjük magunkat? Ez csak egy újabb nyúlvány lenne, amibe kapaszkodhatunk? Őszintén, hányszor éreztük már azt, hogy megtaláltuk az igazit, aztán jól pofára estünk, és ott maradtunk összetörve? Hányszor mondta azt valaki nekünk, hogy szeret, aztán rá kellett döbbennünk, hogy egyáltalán nem őszinte? Csak ábrándozunk a szőke hercegről, aki fehér lovon értünk jön, és boldogan élünk majd...Mert ők NEM LÉTEZNEK! És ha mégis megtaláljuk őt, akire hacsak gondolunk azonnal gyorsabban ver a szívünk....ha a hangját halljuk, ott és azonnal elolvadunk...ha ránk mosolyog levegőt is alig kapunk..és azok a fránya pillangók mégiscsak röpködnek a gyomrunkban....és nem tudunk másra gondolni csak rá! Ez m...

....

Számolom a napokat, és őrülten várom a pillanatot, a pillanatot, amikor végre új fejezet nyílik az életemben. Akarom! Mindennél jobban. Harcolok a saját álmaimért, az életért, amit élni akarok......