Ugrás a fő tartalomra

Robogás

Mindannyiunk vonata robog egy ismeretlen cél felé. Egy csodavilágba, mely álmaink ingatag talajára épült. Oda, ahová mindannyian vágyunk, ám mégsem merünk rálépni az ösvényre....az ösvényre, mely a sasját kis életünk vonatának megállójához vezet. Félünk felszállni rá. Félünk az ismeretlentől....és ez nagy hiba.

Persze sokszor vakvágányra kerülünk, vagy lerobbanunk ezen a hosszú úton. Az élet erről szól. Egyetlen gépezet sem működhet tökéletesen. És igenis kell a sok hiba, az őrület, mert nélkülük elfelejtenénk értékelni az apró örömöket, s magát az életet....

Tudod, mit? Nekem sem könnyű. Senkinek sem az. Egy fogaskerék a helyére kerül. Egy vezeték elszakad ugyanazon pillanatban. Örökös körforgás ez. Beszélhetnék itt a sorsról, vagy véletlenekről, de azt hiszem valami többről van itt szó. Rólad. Rólam. Rólunk. És a többikeről. Mindenki a saját életének a kovácsa. Ha akarod, megszerzed. Ha félsz, elveszíted. Ha erős vagy, kibírod. Ha gyenge vagy, eltipor. Ne feledd, minden csak rajtad áll!

 Azt hiszem most jó úton haladok. Most jó. És tudod, mi a legjobb az egészben? Az összes hülyeségem ellenére találtam valakit. Valakit, aki ugyanolyan őrült, mint én. Aki mellett felébredni a legeslegjobb érzés. Akinek az ölelésével a világ legerősebb nyugtatója sem ér fel. Aki mellett boldog vagyok.

Nem vagyok töléletes. Sőt talán az egyik legtökéletlenebb bolond vagyok. És imádok az lenni. Bá tran szállok fel a vonatomra, immár segítség nélkül. Ha akarsz, gyere velem, s légy az utitársam. Kapsz sütit, és teát is, de jól vigyázz nehogy rossz vonatra szállj!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

"Légy bátor mint az oroszlán, de jámbor mint a duká!"

Nos, kedves barátom, tapsot neked. Nagy voltál! De tényleg. Ritka pillanatok egyike, amikor kifordulsz önmagadból, és őrjöngeni kezdesz. Csak néztelek tátott szájjal, és tényleg csodálkoztam rajtad. Fura. Te mindig kordában tartod az érzéseidet, és a düh nem szokta megnyerni a lényeddel folytatott harcot. De most nálad is betelt az a bizonyos pohár. És megértelek. Napokon át tűrted az emberek szemétségét, de te is érző lény vagy, és van az a pont, amikor már neked is sok. Sok volt az elfojtott feszültség, és ezt te is nagyon jól tudod. Remélem nem bánkódsz miatta. Szerintem jól tetted. Noha a feszültséglevezetésre fura egy megoldást találtál, ideje volt. Nagyon is. Tudom, hogy te nem vagy egy agresszióra hajlamos személy, és mélyen megveted azokat a dolgokat is, melyekkel másoknak bosszúságot okozol, most mégis megtetted. Nem lehetsz mindig kedves, és aranyos. Néha bizony az asztalra kell csapnod, ahogyan most is. Lehet, hogy szereztél magadnak egy ellenséget, de kiálltál magadért,...

Lélekdonor

A szerelem az egyetlen lélekdonor...énekli az egyik kedvenc előadóm. De vajon tényleg? Akkor miért okoz mindenki számára annyi sok szenvedést? Miért csak a fájdalom járja át a testünk? Az első szerelem csodája, meg szerelem első látásra, és igaz szerelem....tényleg léteznek ezek a dolgok, vagy csak hitegetjük magunkat? Ez csak egy újabb nyúlvány lenne, amibe kapaszkodhatunk? Őszintén, hányszor éreztük már azt, hogy megtaláltuk az igazit, aztán jól pofára estünk, és ott maradtunk összetörve? Hányszor mondta azt valaki nekünk, hogy szeret, aztán rá kellett döbbennünk, hogy egyáltalán nem őszinte? Csak ábrándozunk a szőke hercegről, aki fehér lovon értünk jön, és boldogan élünk majd...Mert ők NEM LÉTEZNEK! És ha mégis megtaláljuk őt, akire hacsak gondolunk azonnal gyorsabban ver a szívünk....ha a hangját halljuk, ott és azonnal elolvadunk...ha ránk mosolyog levegőt is alig kapunk..és azok a fránya pillangók mégiscsak röpködnek a gyomrunkban....és nem tudunk másra gondolni csak rá! Ez m...

....

Számolom a napokat, és őrülten várom a pillanatot, a pillanatot, amikor végre új fejezet nyílik az életemben. Akarom! Mindennél jobban. Harcolok a saját álmaimért, az életért, amit élni akarok......