Érezted már úgy, hogy a mellkasodon lévő nyomás egyre csak növekszik, s néha már alig kapsz levegőt? Mint mázsás kő nyomja lelked, s kínozza azt. Hiába is próbálsz megszabadulni tőle, nem engedi. Mágnesként vonzod a szenvedést barátom, ezen nincs mit gondolkozni. Újra egy lélekgyilkos vagy. Ahogyan mindig is ....
Persze kell a csalódás, meg a hibák, és minden földi jó...tudod, így fejlődik a személyiséged. De, mert ugye mindig van de: amikor fekszel az ágyadban, s azon gondolkodol, most éppen mi is nyomja a lelked, és képtelen vagy szavakba önteni, az már eléggé kellemetlen.
Nem értem mi történik velem. Néha rám tör a félelem. Majd beleszédülök, annyira fojtogat a gondolat.....a gondolat, hogy elveszítem. Hogy nem lesz részese zavaros életemnek. Nem kelek majd reggel mellette, s látom csibészes mosolyát. Hogy ezt is elszúrom, ahogy mindent.....
Nehéz elfogadnom a hirtelen jött változásokat, melyek felkavarták az életem. Mindent elsöprő forgószél, s azután csak a káosz marad. Újjá kell építeni a megmaradt téglákból a világom. Valaminek meg kell halnia, hogy aztán újjá szülessen....Mindig nehéz az újra kezdés, ebben biztos vagyok. De ha nem vagyunk elég bátrak és kitartóak, akkor nem vagyunk elég bátrak az élethez sem. Az igazi hősök is félnek, de szembe szállnak a legnagyobb félelmeikkel, s talán ezt teszi őket hőssé.
Kedves lelkitársasszony ideje feltámadnunk porainkból, s újra szárnyalnunk, mert képesek vagyunk rá. :) Bízom benned......
Persze kell a csalódás, meg a hibák, és minden földi jó...tudod, így fejlődik a személyiséged. De, mert ugye mindig van de: amikor fekszel az ágyadban, s azon gondolkodol, most éppen mi is nyomja a lelked, és képtelen vagy szavakba önteni, az már eléggé kellemetlen.
Nem értem mi történik velem. Néha rám tör a félelem. Majd beleszédülök, annyira fojtogat a gondolat.....a gondolat, hogy elveszítem. Hogy nem lesz részese zavaros életemnek. Nem kelek majd reggel mellette, s látom csibészes mosolyát. Hogy ezt is elszúrom, ahogy mindent.....
Nehéz elfogadnom a hirtelen jött változásokat, melyek felkavarták az életem. Mindent elsöprő forgószél, s azután csak a káosz marad. Újjá kell építeni a megmaradt téglákból a világom. Valaminek meg kell halnia, hogy aztán újjá szülessen....Mindig nehéz az újra kezdés, ebben biztos vagyok. De ha nem vagyunk elég bátrak és kitartóak, akkor nem vagyunk elég bátrak az élethez sem. Az igazi hősök is félnek, de szembe szállnak a legnagyobb félelmeikkel, s talán ezt teszi őket hőssé.
Kedves lelkitársasszony ideje feltámadnunk porainkból, s újra szárnyalnunk, mert képesek vagyunk rá. :) Bízom benned......
Megjegyzések
Megjegyzés küldése