Forgószél

Harmónia. Nyugalom. Béke. Mindez, s talán még több, mely lelkivilágodra jellemző. De aztán jön egy kisebb szél, mely felerősödik, s forgószélként söpör végig lényeden. Káosz. Ez marad.

Hihetetlen, hogy néhány apró dolog mennyire fel tudja kavarni az életem. Kicsit naiv voltam, hogy azt hittem, végre egyenes vágányban folytatódik az utam, s nem lesznek hullámvasutak. Gödrök, melyeknek a mélyére süllyedek .Egyszerűen csak gondtalan életet akartam élni. Nem törődve senkivel, csakis önmagammal. Nem önzőség ez. Dehogyis. csak belefáradtam abba, hogy mindenki kénye- kedve szerint mozgathat, mint egy bábut.

Tudod, mit kedves barátom? Igenis önző vagyok. Önző, mert végre nyugodt akarok lenni. Önző, mert a döntéseimet saját magamért hozom meg. Önző, mert tojok mások véleményére. Tessék, itt vagyok. Ki lehet írni a homlokomra, hadd lássa csak az egész világ!

Oké, kicsit kiborultam. nagyon is. De per pillanat nem izgat senki véleménye. Már nem bírok agyalni a dolgokon. néhány röpke hónap után elértem azt az érzelmi szintet, hogy legszívesebben belerúgnék néhány emberbe egy jó nagyot. vagy ráborítanám az asztalt. Egy szót mondok: agresszió. Azt ajánlom ne gyere most a közelembe, mert nem vállalok felelősséget a tetteimért....