Néha az élet a legváratlanabb pillanatokban próbál humoros lenni. A saját drámádat romantikus komédiává alakítja, de te még mindig zsebkendővel és csirkeszárnyakkal a kezedben szipogsz. Kínos egy helyzet. Egy bölcs ismerősöm azt mondta, soha nincs késő. Nincs értelme feladni, ha úgy érzed egy kicsit is ott belül, van még remény. Egyszerűen csak elő kell venned a banánodat, és harcolnod az igazadért. Hogyan jutottam el az almától a banánig, én sem tudom már. Régóta nem vagy részese zavaros életemnek, és az igazat megvallva, boldogabb vagyok nélküled. A " Nagyváros " még sincs olyan rossz hatással rám, mint gondoltam. Elhatalmasodott rajtam egy bizonyos fajta kapuzárási pánik. Nem, nem érzem magam öregnek, a ráncok még elkerülnek, s a hajam sem őszül. De. Érzem, ahogyan a lelkem kezd belefáradni a napi robotolásba. Nincs még ennek itt az ideje barátom, közel sincs. Figyelnünk kell a testünk jelzéseire. Néha le kell egy kicsit lassítanunk, és új dolgokat hozni a mindennapja...
botladozva.