szárnyak nélkül.

Amikor hazamész szabadságra, feltétlen készülj fel egy hatalmas nosztalgia lavinára. Régi képek, régi ismerősök, és persze fájó múltad emlékképei is felbukkannak majd. Hiányzik a " Nagyváros", és nem értettem eddig miért. Ne aggódj, szeretem a családom, bármennyire is őrültek tudunk is néha lenni...és egészen jó is tud lenni a semmittevés..de ami igazán hiányzik, az a szabadság. A " Nagyváros" megtanított elfogadni önmagam, és keményebb csajszit nevelt belőlem. Senkit nem érdekel, mit csinálsz, hogy nézel ki, és ez felszabadító érzés tud lenni.  Nézegettem a régi fényképeimet, ahol egy vasalódeszkának tűnök a mostani énemhez képest. Az elején elszomorított, hogy a pillangóm kezdd bálnává válni, de aztán megláttam a képek mögött a sok szenvedést, az éhezést, a sok önmegtartóztatást, és rájöttem, jól érzem magam a bőrömben.  Imádom az édességet, a fagyit, a sütit, a pizzát, imádok késő este nassolni, és boldog vagyok, hogy bűntudat nélkül is képes vagyok falni...

Vannak pillanatok, amikor emlékek milliói törnek elő, s lavinaként zúdulnak rád....Választhatsz: utat engedsz a múltadnak, vagy elengeded végre. Nehéz, de néha meg kell emberelned magad, és szembeszállnod a démonjaiddal.Néha jobb elengedni a dolgokat az életedből, ha tudod, hogy már nem tudnak előre vinni a céljaid felé. Vannak helyzetek, amikor az okos ész jobb tanácsokat ad, mint a butuska szív. Másképpen nem működne.... Egy újabb év telt el. Nos, nem volt unalmas az biztos, de rengeteget leckét kaptam az élettől, és szorgalmas diákként megoldottam a feladatokat. Veszítettem el számomra fontos embereket, de új arcok is bearanyozták a napjaim, szóval azt hiszem ki van egyenlítve a számlám .  Most az a rész jönne, hogy újévi fogadalmakkal próbálom motiválni önmagam, de nem lenne értelme. Tudom, hogy képtelen vagyok szabályok között élni, egyébként is tudom, ez az én évem lesz. És pont.  Még most is meglepődöm, mennyire erős és kitartó tudok maradni a kihívások elle...