szárnyak nélkül.

..... s aztán befészkeli magát az álmaid közé. Reggel csalódottan ébredsz, nem találod magad mellett, nem ad " jó reggelt puszit " ... s nem ölel úgy, hogy a világ legbiztonságosabb helyén érezd magad mellette. De tudod, a nap végén láthatod mosolygó arcát, megfogja a kezed, s a Nyugalom szigetére utaztok. Együtt. Hirtelen berobban az életedbe, felforgatja az álomvilágod, nyugalmat hozva magával. S békét. Vele már nem is olyan nehéz megmászni a kihívásokkal teli, hatalmas hegyet, mert tudod, ha megbotlassz elkap, megsimogatja a buksidat, s együtt folytatjátok az utat.Kéz a kézben. Kicsit vicces, hogy két  ember egy hullamhosszon legyen az elejétől kezdve. Kicsit ilyesztő, mégis varázslatos is egyben. Miért van ez? Boldog vagyok. Talán ilyen érz...

Azt mondják, valaminek meg kell halnia, hogy helyette valami új születhessen.  A változás szele lassan, de biztosan söpört végig életemen, s én csak élvezem a hatását. A hátam mögött hagytam a múltam, s a jelenemre koncentrálok.  Új korszak kezdődött.... ...s aztán betoppan valaki az életedbe, aki szivárvánnyal szinezi ki a szürke hétköznapokat. Nem szól előtte, nem küldd füstjeleket, csak hirtelen megjelenik, s nyugalmat csempész zavaros lelkedbe. Sütivel, és teával kínál, megpaskolja maga mellett az ágyat, gyógyító puszit ad, ha beütöd a buksidat, s egyszerűen élvezitek az együtt töltött időt. Nem érdemes a miérteket keresni, meg egyébként is senki nem kerül az életedbe ok nélkül. Relax, ...

...és aztán eszedbe jut, hol is kezdődött az egész. Hogyan sikerült leomlasztania az erős kis váradat, és tanultátok meg együtt, hogy az élet nem fenékig tejfel, de még a legnehezebb akadályokat is le lehet győzni, ha van melletted valaki, aki támogat. Kicsivel több, mint 3 éve lépett be az életembe. Ismertem, persze hogy ismertem előtte is, de akkor történt valami... s különleges kapocs alakult ki közöttünk. Ő több számomra, mint egy barát... olyan, mintha a testvérem lenne.  Eszméletlenül sok mindent éltünk át, s tudom még több élményt tartogat számunkra az élet. És igen, betoppan majd valaki, aki változást hoz az életedbe.... aki a szürke hétköznapokat szivárvánnyal szinezi ki.. aki melletted van, amikor úgy érzed nem bírod tovább... felpofoz, és ráébreszt, képes vagy tovább lépni... aki örömmel nézi a sikereidet, s oda tartja a vállát, ha éppen szomorú vagy... aki ha rád néz, tudja, hogy baj van, vagy ha a boldogságtól csillognak a szemeid.. aki képes elviselni a dilijei...

Azt hiszem tapasztalatokkal teli egy év áll mögöttem. Kaptam nagyon sok mindent... pofonokat, amelyek a földhöz vágtak. Aztán rúgtak rajtam még egyet, meg még egyet azok, akik már nem részesei az életemnek. Bármennyire is fájtak az ütések, bármennyire is azt akarták, hogy törjek össze.... szinte dörzsölték a tenyerüket, csillogó szemekkel... mégis felálltam. Megráztam magam, és tovább léptem. Persze nem volt annyira tragikus ez az év. A Nyugalom szigete, és persze a Nagyváros eddigi életem legjobb döntései voltak. Sok mindent megtanultam ezeken a helyeken az életről, s önmagamról. Jönnek még pofonok, tudom én, nem is egy, de én már nem félek. Felkészültem. Mindig is féltem a kötődésektől. Közel engedek v...